Van-e a keresztény értékeknek jövője a nyugati világban? – erre a kérdésre keresték a választ Pasaréten

Alaposan feladta a leckét Gaal Gergely, a Dialógus Alapítvány igazgatója az általuk – illetve a Pro Civitate Dei Egyesülettel közösen – megszervezett beszélgetés meghívott résztvevőinek, hiszen elsőként azt kérdezte tőlük, mit érthetünk Nyugaton, nyugati világon, illetve, hogy a kereszténység tette-e a Nyugatot gazdasági, kulturális szempontból a világ vezető hatalmává. Az „A keresztény értékek jövője a nyugati világban” című rendezvényt a Pasaréti Közösségi Házban tartották, az érdeklődők nemcsak személyesen, hanem a Facebookon is nyomon követhették az elhangzottakat.

Stefano Bottoni történész, a firenzei egyetem docense szerint nehéz egységes tényezőként definiálni, hogy mit érthetünk Nyugat alatt, hiszen jelenthet intézményrendszert, értékközösséget, politikai szövetséget, gazdasági rendszert, s egyszerre mindegyiket is. Kijelentette, az 

Ugyanakkor szerinte az oszmán világ öröksége is meghatározó Európa egyes területein, Szicíliában, a Balkánon, Granadában. Később arról beszélt, hogy a vallásosság miért lett egyre kevésbé fontos Európa legtöbb országában, s ebben mekkora a felelősségük a különböző egyházaknak.

Szilvay Gergely publicista, kutató, a Mandiner főmunkatársa úgy fogalmazott, különböző nyugati konferenciákon az előadók nyugati hagyományokon elsősorban a felvilágosodás óta eltelt, tehát az előző 3-500 év felvilágosult hagyományát értik, s ebbe időnként mellékesen beleértik a kereszténységet is. Azt lehet szimbolikusan mondani – jelentette ki –, hogy ezen gondolkodók szerint a francia forradalommal teremtették meg a nyugati világot. Amikor pedig a Nyugat naggyá lett, dominánssá vált, a kereszténység elkezdett visszaszorulni, legalábbis az elit köreiben. Szilvay ugyanakkor idézett egy nem keresztény történészt, aki azt mondta, 

Pröhle Gergely, a Magyarországi evangélikus Egyház világi vezetője, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója kijelentette, a mai Nyugat arcélét a zsidó-keresztény hagyomány és a felvilágosodás eszméi határozzák meg; különböző arányban, függően attól, milyen ideológiai háttérrel rendelkezünk. Európa gazdasági felemelkedése akkor kezdődött, amikor zajlott a katolicizmus és protestantizmus közötti párharc. Arról lehetne vitatkozni – fogalmazott –, hogy a kereszténység megbomlása jót tett-e a keresztény közösségnek vagy sem. Az viszont biztos, hogy a nyugati államberendezkedésnek az alapvető előfeltétele a kereszténységből eredő felebaráti szeretet és az a bizalom, amely ebből levezethető.

(A teljes beszélgetés meghallgatható az alábbi linken.)

Nyitóképünk: Dialógus Alapítvány